Kategória: FotósAnekdoták

Bajai híd alatt videó fotóséta „mellékterméke”:

Egy ausztriai menyasszony gondolta, megvicceli vőlegényével együtt a násznépet, és nemet mond az oltár előtt. De pórul járt, a kis tréfa miatt tíz hetet kell várnia, mire újból felteszik neki az ilyenkor szokásos kérdést. Az anyakönyvvezető komolyan vette a nemleges választ, és az ara akárhogy magyarázkodott az anyakönyvvezetőnek, a törvény szolgája hajthatatlan maradt és tavaszra…

Életem első fotóriportjára mentem, egy iskolai disznótorról kellett tudósítanom. Megyek be az épületbe, jön elém az egyik tanár,

Pár éve, mikor még az Asa-ban(Stalter Gyuri és Kerekes Gábor) okultam így fotográfiailag, kavirnyáltam a tizenhetedik kerületben kapukat fotózgatva egy om10-sel. Amint így a hétvégi kies kerületben sétálok, csak észre vett egy nő a villájából és kijött, hogy én ezt hogy képzelem és ki vagyok mit akarok, stb. Majd ezen fölbuzdulva kijött a szembeszomszéd is…

A színes fotózás első kinlódásai közepette -Orwó anyag –formalinozás stb. – valaki kitalálta „ A mi házunk” című bulit. Ez abból állt, hogy a falu minden házát lefotózták, és 1-1 13×18 as képet egy paszpartúra felragasztottak amin az említett szöveg volt. Mikor kész volt a cucc, két ügynök elindult a faluba szombaton és vasárnap és…

Egyik legkedvesebb tanítványommal mentünk első közös fotósétánkra, augusztusban búzamezőre pipacsot fotózni, mert a „nebuló” már nagyon szerette volna kipróbálni a frissen két havi fizetésért vásárolt fotogépét. Felszerelésünk: kerékpár, fotóstáska, semmi más.

Volt egy szinházi sztorim amit a „ tojásfestés” kategóriába sorolok. Dériné szinház tájolás. A szinház I. Jenő profilja volt, de mivel itt vidékre kellett menni szaros tisztázatlan körülmények, tehát lepasszolva, rangfiatalnak.  

Annak idején (’70-es évek) sokat jártunk fotózni mindenféle gyárakba (ahová természetesen csak engedéllyel volt szabad fényképezőgépet bevinni). De természetesen az engedély meg volt, hiszen ők kérték a képeket.