Már régóta tervezem –mint mindenki- egy naplóféleség írásának elkezdését. Ennek legfőbb oka, hogy az írás megmarad! Mégis mért pont ma kezdtem el? Fogalmam sincs. Mert egyszer el kell kezdeni. Mért ne?
Az időt mindig sajnáltam rá, pedig többször szembesültem életem során azzal, milyen jó lenne, ha lenne ilyen napló. Aztán mindig lebeszéltem magam azzal, hogy mindent úgysem lenne időm beleírni, akkor pedig, az összefüggések hiányában félreérthető lenne és a nem ének (nem írtam el, hülye szokásom béna szóvicceket alkotni, melyekkel őrületbe fogom kergetni, vélhetően kis számú olvasóimat), tehát akik nem ÉN, félre informálódnának gondolataimat illetően.
És, akkor mivan? Beesik az eső? Így aztán azt gondoltam, jobb egy valamilyen, mint egy semmilyen. Talán egyszer jó lesz valamire. Ha nem, akkor legalább, nem csak a Facebook foglalja a helyet a lassan új világegyetemet mágnesező szervereken.
Egy ilyen napló egy bejegyzésébe 1000 oldalas regényt lehetne írni, annyira lüktető, bonyolult és változó a mai világunk. Ha ehhez még hozzáadjuk egy alkotó ember sajátos világlátását érdeklődését, akkor beláthatjuk, hogy egész nap ezt lehetne csinálni. No de ki olvasna el ennyi botorságot, melyek, csak lehet az én világomban fontosak. Ezért megígérem, a napi „termésből”, csak néhány fontosabbnak tartott gondolatot, jelenséget jegyzek le!
1 bejegyzés – 2013-03-04 – Rékasi Attila
Vélemény, hozzászólás?