Annak idején (’70-es évek) sokat jártunk fotózni mindenféle gyárakba (ahová természetesen csak engedéllyel volt szabad fényképezőgépet bevinni). De természetesen az engedély meg volt, hiszen ők kérték a képeket.
Portás leckéztetés
Válasz
FotóVilág kategória bejegyzései
GYIK5 – Digitális vagy Analóg fényképezőt vegyek?
Ez a kérdés nagyon attól függ, hogy mire használjuk a fotóinkat és meddig szeretnénk megőrizni azokat. Ha unokáinknak is szánjuk felvételeinket, akkor a film, biztosabb megoldás, mert létezik fizikailag és bármikor beszkenneltethetjük újra -itt jegyzem meg,hogy a színes filmek sok esetben már 10 év után elkezdenek tönkremenni, a feket fehér időtállóbb- a digitális felvételek tárolása, kevésbé biztonságos, a témáról itt olvashatsz:
GYIK4 – Fekete-fehér fotóhoz, jobb az analóg technika?
Nos szeretünk ezen romantikázni, de a digitális ma már jobbnak tűnik sok szempontból, ahogy mondani szoktam, ha Daguerre mester annak ideján fel tudta volna találni egyből a digitális fényképezést, nagy valószínűséggel nem áztatta volna magát a higanygőzben 🙂
Lényeg: Nincsenek rá objektív mérések, eleve szubjektív kérdés, de ha a szemcsézet kinézete is fontos, akkor esetleg érdemes a filmmel kísérletezni.
A megoldás a megvilágításban, fénymérésben stb. van szerintem, a nyersanyag az másodlagos lehet sok esetben, bár fontos kérdés, de ezt egy mondatban nem lehet megmondani, ehhez kell a tapasztalat a rutin és ki kell próbálni neked melyik tetszik!
GYIK3 – Milyen gyújtótávolságú objektívet használjak portréhoz?
A portréfotózásnál sem lehet receptet adni a gyutávra és távolságra, mert függ a modelltől, fényektől, géptől, nyersanyagtól, a tőzsde állásától 🙂 nem attól nem, csak vicceltem, de tényleg soktényezős!
Gyakorlatozni kell, az biztos, hogy az esetek nagy részében a 70-400 mm tartományt „illik” használni! Jobban mondva, ezek optikai tulajdonságai illenek a tematikához, azaz a teret, úgymond „összetömörítik” ami a legtöbb esetben jót tesz a portrénak és a háttér is életlenebb a felvételen, nem vonja el a figyelmet a modellről!
Süli Interjú
Süli István debreceni fotográfussal 2007-ben készítettem interjút, olvasásához kattintson a folytatás feliratra!
Süli István fotója
GYIK2 – Papír, vagy filmszkenner?
Példa egy fotórészlet felnagyításával, a bal oldali kép síkszkennerrel, a jobboldali fotólabori filmszkennerrel készült!
Fotónegatívjainkat mindíg szaklaborban szkenneltessük be és úgy tároljuk, ennek minősége jobb, készítettése olcsóbb!!
Ha megnézzük a példaképet, láthatjuk, hogy a filmszkenner nemcsak élesebben olvas be, de kontrasztosabb, „tisztább” a kép!
Rékasi féle összehajtható derítőlap riportervakuhoz
-Ezt a cikket 10 éve írtam, kezdő fotósok számára, copyright: Rékasi Attila-
Kevés olyan fotós lehet aki még nem szorult rá vakukészülék használatára. Ha pediglen használt már vakut, tapasztalta, hogy a vaku pontszerű fényforrás, ezért a fényképezendő tárgy mögött egy annak kontúrjait követő fekete éles szélű árnyék jelenik meg a háttéren. Ez egy rendkívül lapos, „csúnya” világítás, amitől a profi fotósok ha csak lehet megkímélik felvételeiket így is igyekezvén elkülönülni az amatőr fotósoktól. Tény, nem használ a felvételnek, ezért amatőr fotósoknak is ajánlott -ha csak lehet- elkerülni a vakuárnyékot. Az alábbiakban egy pár forintból kihozható, kis munkát igénylő egyszerű, saját megoldást írok le.
Rékasi féle derítőlap riportervakura
GYIK1 – Esőben lehet fényképezni?
Természetesen, sőt, nagyon hangulatos felvételek készíthetőek, de a gép vízmentesítéséről gondoskodni kell, mert a vízáló kamerákon kívül nem bírják a vizet, meghibásodnak attól!
Az autodidakta ismeretelsajátításról
Kezdő fotósok gyakran kérdezik tőlem, hogy lehet elindulni a fotozás megtanulásának rögös útján, ha nincs lehetőség intézményes körülmények között tanulni (nem megfeledkezve azokról, akik nem is szeretik a kötöttségek miatt az iskolába járást).
Egy kattintás ide a folytatáshoz….