B32 – Allergia és Dosztojevszkij

Pár éve kezdődött. Azt hittem vicc. Most már tudom, nem vicc! Egyébként vicc, a természet, vagy Isten (kinek, kinek világnézete szerint) nem kis iróniája. A poén lényege:  a nyugati ember nem tisztelte eléggé a természetet – ezt azonosíthatjuk Bűnként- és megkapta ezt a megalázó (nyár közepén úgy élni mint egy Influenzás) betegséget – amit azonosíthatunk Bűnhődésként. No persze az élet ismétli önmagát, itt sem azok bűnhődnek, akik vétkeztek, lásd Gulág.

Abba bele sem merek gondolni, hogy mondjuk ez az egész egy jó biznisz, mert az a gazdaságpolitika adja el nekünk az orvosságot, amelyik valószínűleg a problémát okozta. Nem csak azért nem mondok ilyet, mert az összeesküvés elméletek általában kevés bizonyítékkal támaszthatók alá, hanem azért is, mert azért ez a „jelenség” azért ennél bonyolultabb, például az Ókorban is voltak allergiások, ha jól tudom, mint ahogy Bűnösök is!

No, meg hát legyünk pozitívak, nézzük a jó oldalát, az allergiának köszönhetően megint tanultam valamit! A fuldoklás okán tőlem szokatlanul már hajnalban, fenn voltam, így a parlagfűvel foglalkozó rádióműsor részletből megtudhattam, hogy a kukorica ritka térszerkezetű növény! Ezt vidéki gyerekként persze sejtettem, törtem egyszer kukoricát. Azt azonban nem tudtam, hogy szaknyelven így mondják.

B31 – Másodpéldányok!

Nem férek a műtermemben a másodpéldány (kettő van nekem belőle) fotós könyveimtől, újságjaimtól zömmel fotóművészeti katalógusok, fotóprospektusok, Canon, Nikon stb. Fotóművészet, fotográfia, fotóArt és fotó újságok, fel fogom rakni az apróhirdetés rovatba, itt a www.rekasifoto.webleg.hu portálomon. Ennek kapcsán eszembe jutott, egy Barátom véleménye, miszerint, már nem olvasnak az emberek, tehát nem fogom tudni eladni őket. Igen azt én is tapasztalom, hogy ha olvasnak is a mai fotós kollégák, inkább a neten, de azért egy művészeti katalógust lapozgatni csak jobb eredetiben, mint egy szkennelt változatát! Ja, igen vannak Lakáskultúra és Ezermester újságaim is eladók és irodalmi folyóiratok!

B30 – M.

Ma meglátogatott egy kamaszkori lány ismerősöm, aki régen nagy lelki társam volt. Az élete elszakított egymástól minket húsz éves korunk körül. Furcsa, hogy húsz év úgy eltelhetett, hogy alig beszéltünk és akkor is távolságtartónak tűnt. Jól elbeszélgetünk, de mintha még mindig lenne távolságtartás benne, remélem sikerül ezen változtatni, de ehhez az Ő akarata is kell!

B25 – A boldogtalanságról

Ma egy barátnőmnél voltam, aki szerelmi bánatban szenved. Csúnya egy „betegség” az biztos! Borzalmas állapotban találtam, zokogott, reménytelen és boldogtalan volt. Eszembe jutott, a „tüneteket” látva, hogy vajon hány ember van Magyarországon, aki egyedül van az miatt, hogy nem meri felvállalni ezt a „fájdalmat”!   –   Rékasi