GYIK3 – Milyen gyújtótávolságú objektívet használjak portréhoz?

A portréfotózásnál sem lehet receptet adni a gyutávra és távolságra, mert függ a modelltől, fényektől, géptől, nyersanyagtól, a tőzsde állásától 🙂 nem attól nem, csak vicceltem, de tényleg soktényezős!

Gyakorlatozni kell, az biztos, hogy az esetek nagy részében a 70-400 mm tartományt „illik” használni! Jobban mondva, ezek optikai tulajdonságai illenek a tematikához, azaz a teret, úgymond „összetömörítik” ami a legtöbb esetben jót tesz a portrénak és a háttér is életlenebb a felvételen, nem vonja el a figyelmet a modellről!

GYIK2 – Papír, vagy filmszkenner?

Példa egy fotórészlet felnagyításáva, a bal oldali kép síkszkennerrel, a jobboldali fotólabori filmszkennerrel készült!

Példa egy fotórészlet felnagyításával, a bal oldali kép síkszkennerrel, a jobboldali fotólabori filmszkennerrel készült!

Fotónegatívjainkat mindíg szaklaborban szkenneltessük be és úgy tároljuk, ennek minősége jobb, készítettése olcsóbb!!
Ha megnézzük a példaképet, láthatjuk, hogy a filmszkenner nemcsak élesebben olvas be, de kontrasztosabb, „tisztább” a kép!

Rékasi féle összehajtható derítőlap riportervakuhoz

-Ezt a cikket 10 éve írtam, kezdő fotósok számára, copyright: Rékasi Attila-
Kevés olyan fotós lehet aki még nem szorult rá vakukészülék használatára. Ha pediglen használt már vakut, tapasztalta, hogy a vaku pontszerű fényforrás, ezért a fényképezendő tárgy mögött egy annak kontúrjait követő fekete éles szélű árnyék jelenik meg a háttéren. Ez egy rendkívül lapos, „csúnya” világítás, amitől a profi fotósok ha csak lehet megkímélik felvételeiket így is igyekezvén elkülönülni az amatőr fotósoktól. Tény, nem használ a felvételnek, ezért amatőr fotósoknak is ajánlott -ha csak lehet- elkerülni a vakuárnyékot. Az alábbiakban egy pár forintból kihozható, kis munkát igénylő egyszerű, saját megoldást írok le.

derítőlap, vakutechnika, fotóbarkács

Rékasi féle derítőlap riportervakura

Egy kattintás ide a folytatáshoz….