FotóTechnika kategória bejegyzései

Fotózás technikai kérdései, mivel hotózzak?

GYIK11 – Fotótéma kezdőknek.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Gyakran hallom tanítványaimtól, hogy „Már mindent lefotóztak, nincs téma”! Nem bántólag, mondom, hanem segítő szándékkal, de ez marhaság! Ha ez igaz lenne, akkor nem lenne kortárs költészet és zenemű kiadás sem! A fotográfia is egy ugyanolyan művészeti ág mint a többi. Sőt a képzőművészeti ágak közül a leg „liberálisabbnak” tűnik, mert elvileg egy mai digi géppel már bárki szaktudás nélkül fotózhat és technikailag jó képeket készíthet (hacsak nem ántitálentum).

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

GYIK9 – Fullframe VS Kropp!

Közzétéve Szerző:
Válasz

A fullframe érzékelős gép cél minden „komoly” DSLR fotósnak. Itt jegyzem meg, hogy véleményem szerint a technika egy fontos dolog, de kezdőknél én fontosabbnak tartom a szakma megtanulását, mert aki „jó” képeket készít és készített soha nem a felszereléstechnika miatt volt sikeres, bár az is igaz, hogy a technikának vannak képalakító tulajdonságai, ami része fotográfiai eszköztárunknak, de nem olyan összefüggésben mint sokan gondolják.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

GYIK8 – A vasárnapi knipszelő felszerelése

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ezen a „tituluson”, se sértődjön meg senki, nem az én találmányom, de szerintem a lényegisége miatt kifejező, ezért használom. Mint a névből is sejthető, ennek a rétegnek nem érdemes sok pénzt költeni véleményem szerint a kamerára, a gyártók a pixelháborúval örjítik az amatőröket, de ezzel az esetek többségében, csak ártanak a képminőségnek, mert ugyanakkora hellyre mégtöbb képpontot szuszakolnak, ami növeli a képzajt!
Tehát, ha lehet minél kissebb pixelszámút vegyünk, ez a paraméter csak a kép nagyíthatóságára van hatással, aki nem készít A/4 es mérettől nagyobb papírképet, annak az 5 megapixel bőven elég!

Csak világmárkát vegyünk, ha lehet az első három közül valamelyiket márkát nem írok, a reklám miatt! Nagy márkából a legolcsóbbat is bizalommal megvehetjük!
Ide kapcsolódva hamarosan írok egy cikket, a kompaktok képminőségéről, ezt a cikket folytatva!

Rékasi

p

GYIK5 – Digitális vagy Analóg fényképezőt vegyek?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ez a kérdés nagyon attól függ, hogy mire használjuk a fotóinkat és meddig szeretnénk megőrizni azokat. Ha unokáinknak is szánjuk felvételeinket, akkor a film, biztosabb megoldás, mert létezik fizikailag és bármikor beszkenneltethetjük újra -itt jegyzem meg,hogy a színes filmek sok esetben már 10 év után elkezdenek tönkremenni, a feket fehér időtállóbb- a digitális felvételek tárolása, kevésbé biztonságos, a témáról itt olvashatsz:

www.fotoszef.webleg.hu

GYIK4 – Fekete-fehér fotóhoz, jobb az analóg technika?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Nos szeretünk ezen romantikázni, de a digitális ma már jobbnak tűnik sok szempontból, ahogy mondani szoktam, ha Daguerre mester annak ideján fel tudta volna találni egyből a digitális fényképezést, nagy valószínűséggel nem áztatta volna magát a higanygőzben 🙂

Lényeg: Nincsenek rá objektív mérések, eleve szubjektív kérdés, de ha a szemcsézet kinézete is fontos, akkor esetleg érdemes a filmmel kísérletezni.
A megoldás a megvilágításban, fénymérésben stb. van szerintem, a nyersanyag az másodlagos lehet sok esetben, bár fontos kérdés, de ezt egy mondatban nem lehet megmondani, ehhez kell a tapasztalat a rutin és ki kell próbálni neked melyik tetszik!

GYIK3 – Milyen gyújtótávolságú objektívet használjak portréhoz?

Közzétéve Szerző:
Válasz

A portréfotózásnál sem lehet receptet adni a gyutávra és távolságra, mert függ a modelltől, fényektől, géptől, nyersanyagtól, a tőzsde állásától 🙂 nem attól nem, csak vicceltem, de tényleg soktényezős!

Gyakorlatozni kell, az biztos, hogy az esetek nagy részében a 70-400 mm tartományt „illik” használni! Jobban mondva, ezek optikai tulajdonságai illenek a tematikához, azaz a teret, úgymond „összetömörítik” ami a legtöbb esetben jót tesz a portrénak és a háttér is életlenebb a felvételen, nem vonja el a figyelmet a modellről!

GYIK2 – Papír, vagy filmszkenner?

Közzétéve Szerző:
Válasz
Példa egy fotórészlet felnagyításáva, a bal oldali kép síkszkennerrel, a jobboldali fotólabori filmszkennerrel készült!

Példa egy fotórészlet felnagyításával, a bal oldali kép síkszkennerrel, a jobboldali fotólabori filmszkennerrel készült!

Fotónegatívjainkat mindíg szaklaborban szkenneltessük be és úgy tároljuk, ennek minősége jobb, készítettése olcsóbb!!
Ha megnézzük a példaképet, láthatjuk, hogy a filmszkenner nemcsak élesebben olvas be, de kontrasztosabb, „tisztább” a kép!

Rékasi féle összehajtható derítőlap riportervakuhoz

Közzétéve Szerző:
Válasz

-Ezt a cikket 10 éve írtam, kezdő fotósok számára, copyright: Rékasi Attila-
Kevés olyan fotós lehet aki még nem szorult rá vakukészülék használatára. Ha pediglen használt már vakut, tapasztalta, hogy a vaku pontszerű fényforrás, ezért a fényképezendő tárgy mögött egy annak kontúrjait követő fekete éles szélű árnyék jelenik meg a háttéren. Ez egy rendkívül lapos, „csúnya” világítás, amitől a profi fotósok ha csak lehet megkímélik felvételeiket így is igyekezvén elkülönülni az amatőr fotósoktól. Tény, nem használ a felvételnek, ezért amatőr fotósoknak is ajánlott -ha csak lehet- elkerülni a vakuárnyékot. Az alábbiakban egy pár forintból kihozható, kis munkát igénylő egyszerű, saját megoldást írok le.

derítőlap, vakutechnika, fotóbarkács

Rékasi féle derítőlap riportervakura

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →