Egyik kedves barátom, meghívott grillezni a kertjükbe. Remek élmény, a grillezés sem rossz, de kint ülni a kertben, árnyékban, finom bort kóstolni, nézni a felhőket, irodalomról, nőkről beszélgetni. Örülni, hogy élünk, nevetni!
Zeneművész kollégák megkerestek, hogy szeretnének fellépéseket vállalni, úgyhogy egy honlapot fogok készíteni, ahol fellépők, produkciók, kiállítási kollekciókat ajánlanánk!
Nagyon kijut most az esőből, szép fotótéma, de a Német áradásokat nézve, a sírás környékezi az embert, az emberéletek és a gyönyörű épületek ázása miatt, már Prága is vízben, pedig rajta van a listámon, de még nem értem oda, úgyhogy tartsatok ki!
Évekre le vagyok maradva, nem csak az fotóarchívumom feldolgozásával, de a művészi kiállítási projektjeimmel is. A legtöbben a montázsaimról ismernek, de sok dokumentarista, áldokumentarista kiállítás és koncept kiállítások is talonban vannak még a pénz és időhiány miatt!
Nem, hittem el, hogy ilyen létezik és 11.000 taggal! Az amatőr fotószövetségben a MAFOSZ-ban van az egyesületeken keresztül, kb 3.000 tag. Persze, ahogy hallom a boszorkánysággal jobban lehet keresni 🙂
Az is megér egy mosolyt, hogy férfiak is vannak, végre ide is elért az egyenjogúság!
Ma csak néhány órát dolgoztam 🙂
A végén, még rászokom a munkaszünetre 🙂
Ha Hölgyekkel beszélgetek párkapcsolati témákról, gyakran hallom, hogy a fiatal fiúk nem tudnak udvarolni, a velemkorúak pedig nem akarnak. Való igaz, a Hölgyeknek megint igazuk van! Több barátomról tudom, hogy kiválóan tudják csapni a szelet, de valóban, mintha nem érne ez nekik annyit, hogy energiát fektessenek bele, ezért kezdtem több mint tíz éve egy új műfajba, amit jóideje Cyber Trubadur Lírának (CTL) nevezek. A CTL célja, sajátos performanszként megidézni a régi korokat, a Lovagok szellemét, mindezt „néha” ironikusan, vagy nem? Persze! – Rékasi
Már írtam arról, hogy igyekszem környezettudatosan élni, ha nem is ortdox módon –mikor terjedt el ennyire ez a szó? Én Sütő Róbert barátom egy vicces megjegyzése óta használom, az pedig régebben volt mint a hasonnevű gazdaságpolitikánk- de úgy falusiasan! Igyekszem kevés szemetet termelni és takarékosan élni, ami nekem nem nagy teher, mert amúgy sem feltétlenül az anyagi világ érdekel. Ennek jegyében egy régi farmeromból, miknek általában csak a lába köze lyukad ki egy-két év alatt és már mehetne is a szemétbe, varrtam egy általam csak koldustarisznyának nevezett táskát. Egy gatyaszárból kijön egy A/4-es tarisznya. Már az előző B…mil táskám is 2x hoztam vissza a halálból varrosgatással és már egy éve úgy jártam vele, hogy a zippzárai tönkre voltak menve, más gondolom rég kidobta volna, de most már én is leselejteztem! – Rékasi
Pár éve kezdődött. Azt hittem vicc. Most már tudom, nem vicc! Egyébként vicc, a természet, vagy Isten (kinek, kinek világnézete szerint) nem kis iróniája. A poén lényege: a nyugati ember nem tisztelte eléggé a természetet – ezt azonosíthatjuk Bűnként- és megkapta ezt a megalázó (nyár közepén úgy élni mint egy Influenzás) betegséget – amit azonosíthatunk Bűnhődésként. No persze az élet ismétli önmagát, itt sem azok bűnhődnek, akik vétkeztek, lásd Gulág.
Abba bele sem merek gondolni, hogy mondjuk ez az egész egy jó biznisz, mert az a gazdaságpolitika adja el nekünk az orvosságot, amelyik valószínűleg a problémát okozta. Nem csak azért nem mondok ilyet, mert az összeesküvés elméletek általában kevés bizonyítékkal támaszthatók alá, hanem azért is, mert azért ez a „jelenség” azért ennél bonyolultabb, például az Ókorban is voltak allergiások, ha jól tudom, mint ahogy Bűnösök is!
No, meg hát legyünk pozitívak, nézzük a jó oldalát, az allergiának köszönhetően megint tanultam valamit! A fuldoklás okán tőlem szokatlanul már hajnalban, fenn voltam, így a parlagfűvel foglalkozó rádióműsor részletből megtudhattam, hogy a kukorica ritka térszerkezetű növény! Ezt vidéki gyerekként persze sejtettem, törtem egyszer kukoricát. Azt azonban nem tudtam, hogy szaknyelven így mondják.
Nem férek a műtermemben a másodpéldány (kettő van nekem belőle) fotós könyveimtől, újságjaimtól zömmel fotóművészeti katalógusok, fotóprospektusok, Canon, Nikon stb. Fotóművészet, fotográfia, fotóArt és fotó újságok, fel fogom rakni az apróhirdetés rovatba, itt a www.rekasifoto.webleg.hu portálomon. Ennek kapcsán eszembe jutott, egy Barátom véleménye, miszerint, már nem olvasnak az emberek, tehát nem fogom tudni eladni őket. Igen azt én is tapasztalom, hogy ha olvasnak is a mai fotós kollégák, inkább a neten, de azért egy művészeti katalógust lapozgatni csak jobb eredetiben, mint egy szkennelt változatát! Ja, igen vannak Lakáskultúra és Ezermester újságaim is eladók és irodalmi folyóiratok!