Lássuk be, lassan a régi fotósoknak is a filmrendező ugrik be első blikkre a film említése kapcsán. Digitális világunkban, már én is csak tesztelés és kísérleti művészfényképezés okán fűzök be és hívok elő néha egy-egy tekercs filmet. Ide jutottunk! Baj ez? A dolog lényegét tekintve nem hiszem, persze felmerülnek kérdések, hiszen az legalább, fizikálisan létezett, a mai digitális felvételek „nem megfoghatóak”! Vajon mi marad ebből a sok digiképből 100év múlva? Azt azért elmondanám, hogy a színes negatívfilmekkel sem árt az óvatosság, a gyorskidolgozású már néhány év múltán elveszti színeit, úgyhogy 1-2 évente nem árt egy egy papírképet csináltatni rólunk, mert romlandók! A fekete fehér filmek több száz évet is kibírnak, persze a gyakorlatban 200 éves még nincs közöttük!
Vélemény, hozzászólás?