LénArt Attila grafikusművész kiállításának megnyitóbeszéde, Rékasi Attila írása

Lénárt Attila grafikusművész képei elé a „Volt egyszer…” kávézóban

Kedves látogatók engedjék meg nekem, hogy bemutassam Önöknek Lénárt Attila derecskei grafikusművészt, aki ha jól számoltam Krisztusi korba lépett. 2005-ben diplomázott a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola -tanító, rajz-vizuális műveltség szakterületén. A választásában döntő volt, hogy rajzzal foglalkozhasson. Tanulmányai alatt figyelt fel kiemelkedő tehetségére, Tamus István debreceni képzőművész, aki a grafika felé irányította. Kilenc alkalommal volt már a Hajdú-Bihari Grafikai Művésztelep (Derecske), meghívott művésze. A telepet meghatározónak nevezi szakmai-művészi fejlődésében, kiemeli Fátyol Zoltán debreceni festő és grafikusművészt, akitől sokat tanult. Tagja a Debrecenben alapított, és már tíz éve működő Hajdú-Bihar Megyei Fiatal Alkotók Közösségének. Alkotásai megjelentek a közösség Faktúra nevű kulturális és művészeti folyóiratában.

Munkáival találkozhatott az érdeklődő közönség, többek között itthon: Derecskén, Konyáron, Nagyszalontán, Debrecenben külhonban: Stutgartban. Eredményesen szerepelt a Nemzetközi Ex-libris Pályázaton (Debrecen), és a Fresh-Art-8. országos képzőművészeti pályázaton, melyet szintén Debrecen rendez.

Volt egyszer…”.

Hogyan kezdődött? Miért éppen grafika? Attila azt mondja, lenyűgözte a grafika sokszínűsége, a technikai lehetőségek kimeríthetetlensége, melynek gyökerei a 15. századig nyúlnak vissza.

Szeretek az anyagokkal kísérletezni és a különböző grafikai technikákat vegyíteni”

A gyakorlatban leggyakrabban a rézkarc és az akvatinta technikát használja, de készít linómetszetetket, linotípiákat és monotípiákat is. Gyakran alkalmaz kísérletező eljárásokat, pl. kollográfiát, de a rézkarcot is kombinálja más technikákkal. A technika ilyettén tisztelete a mívességet sejteti, ez Nála így is van.

A kortárs művészeket én két nagy csoportba szoktam sorolni, az „ábrázoló” ill. a „világteremtő”. Az „ábrázoló” attitűd erősen kötődik -meglátásom szerint- a létező valósághoz, míg a második típus saját, világot teremt magának, önálló idővel és térrel, formákkal. Lénárt Attila képi világát én ez utóbbi rendbe sorolom. Ez mindig egy kockázatosabb, nehezebb utat jelent, de mint említettem, kísérletező típus.

Ő, így fogalmaz: „Illusztratív stílus” Mit is jelent ez? Ebben az esetben a művész úgymond önmagát illusztrálja. Mondhatjuk úgy is, magánmitológiát épít, melyben, valós és képzelt események, történések, de inkább történetek keverednek. Van konkrétum és van képzelet.

Az itt látható művek képi világát én informatív, klasszikus alapokon nyugvó, kötött forma és motívumkincsű világnak nevezném.

Attila így fogalmaz: „vállaltan gyermeki képi fogalmazásmód” Mit is jelent ez? Szerintem azt, hogy a koncepció részeként tudatosan kapcsolódik az alkotó a mese kollektív tudatalattijához, ahhoz a mindannyiunkban élő pszichikus világhoz, mely már túlmutat az egyénen.

Lovász Andrea, A mesélő ember c tanulmányában így ír: „ A meséket az ember metafizika iránti igénye hívja életre.” Arisztotelész szerint a Metafizika a filozófia azon területe, melynek tárgya a létezés kérdése. Esetünkben, az értelmetlennek tűnő emberi létre adott vizuális válasz.

Mese és abszurditás kapcsolata a lexikon szerint: képtelenség, lehetetlenség. Attila valóságában a földhözragadtságtól való elszakadás lehetősége, a végtelen fantázia „csodás” világa, ahol: egy cipősdobozból kincsesládikó, egy kandúrból prímás, az óriásból törpe, a rútból szép lehet.

Bényei József egyik kedvenc debreceni költőm írja Kavics című versében:

Ne mondjátok hogy csak kavics –

Ennyi csodában hinni kell még”

A Fresh-Art-8. képzőművészeti kiállítás a fiatal hivatásos művészek országos tárlata, melyet Debrecen rendez. Látva a tárlatot büszkeséggel töltött el, Attila kiemelkedő grafikai anyaga, mely előrevetíti számomra, hogy a hivatásos művészi cím elérése kiállítónk esetében, véleményem szerint indokolt, ennek be kell következnie! Mondhatnám úgy is, csak idő kérdése! Gratulálok az alkotónak, ezzel megnyitom a kiállítást, megköszönve figyelmüket.

Rékasi Attila fotóművész
a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja
a Hajdú-Bihar Megyei Fiatal Alkotók Közösségének vezetője

Elhangzott 2016-02-17. 18:00-kor Debrecenben a „Volt egyszer” kávézóban (Piacz u. 16.) Lénárt Attila grafikusművész kamarakiállításának megnyitóján.